Az oldalon jelenleg regisztrációs stop van érvényben!

részletek itt
Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

Ha segítség kell...
Latest topics
» Kivel is játsszak?
Vas. Aug. 18, 2013 8:58 am by Gareth

» Dante (Pokla) lakása
Vas. Aug. 11, 2013 3:12 am by Dante

» Avatar, aláírás
Kedd Aug. 06, 2013 4:36 am by Leah

» * Vienne
Kedd Aug. 06, 2013 3:12 am by Leah

» Könyvtárak - Stanford
Kedd Aug. 06, 2013 2:15 am by Ivy Lockheart

» Amelia Lane lakása
Szomb. Aug. 03, 2013 9:50 am by Amelia Lane

» Walenthyn Bennet lakhelye
Vas. Márc. 24, 2013 10:46 pm by Agrael

» Sakáltanya bár és szórakozóhely
Szer. Feb. 13, 2013 9:37 am by Chris

» Szószaporító
Vas. Dec. 23, 2012 1:55 am by Vienne


Milo lakása

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

Milo lakása

Témanyitás  Milo on Vas. Aug. 19, 2012 2:28 am



Palo Alto szélén, egy két emeletes divatos társasházban kapott helyett hősünk új otthona. Mind az egyetemtől, mind a sokaknak munkát adó szilícium völgytől viszonylag messze esik, de ezért kárpótol a remek tömegközlekedés és a főútvonalak közelsége. A lakások jellemzően a teraszról nyílnak, és belső udvarról lehet feljutni hozzájuk. A közösségnek saját medencéje van, amit rendszeresen tisztítanak és használatra tökéletesen alkalmas. Milo nem egyedül él itt, ha nem albérlőt fogad hogy ki bírja fizetni a magasabb költségeket.

Jelenlegi lakó: Nincs



A hozzászólást Milo összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 16, 2012 12:02 pm-kor.
avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 29

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Milo on Vas. Aug. 19, 2012 3:15 am

Egy újabb forró nyári nap köszöntött Californa állam lakóira, amit az itt élők többsége egykedvűen vett tudomásul. Ez nem is csoda, hiszen az év szinte minden napján kellemes húsz és harminc fok közötti hőmérséklet van, ami télen se igen megy tíz fok alá. A hőmérők mostani állása azonban az egekbe szökött, amivel párhuzamosan a strandok forgalma, valamint az áram használat mennyisége is meredeken emelkedett. Az új lakásomban, ugyan van légkondi én azonban mereven elutasítom az ilyesmi használatát, amúgy is bemondta a Tv hogy ne terheljük le túlzottan a hálózatot. Pedig, idebent még szinte melegebb van, mint odakint és a helyzeten nem javít sokat, hogy éppen a kései ebédemet próbálom megfőzni.
~ Talán, még is be kellett volna mennem az irodába. Ott némileg hűvösebb van, és átkellet volna néznem a tavaly negyedévi eladási rátákat. ~
Kalandozok egy pillanatra, miközben komoly sebhelyekkel tarkított arcomon, vágyakozás apró jelei bukkannak fel, majd amilyen hirtelen érkeztek el is tűntek. Igen, vannak olyan emberek akik egy forró vasárnap délután is az irodába vágynak, főleg ha oda haza csak még több munka és rengeteg kényelmetlenség fogadja őket. A gondolat, azonban teljesen irreleváns hiszen főznöm kell és egy új albérlő jelöltet várok, aki kifejezetten ragaszkodott a vasárnap délután négy órához.
~ Ha ő se költözik be akkor kénytelen leszek csökkenteni a bérleti díjat. Szerintem 1500 dollár főleg, hogy nem kértem csak egy havi kauciót teljesen reális. Esküszöm, nem vagyok normális hogy ebbe belevágtam. A San Jose ingatlan amit szüleimmel vettünk egy romhalmaz volt, de egész felújítással nem volt ennyi gond, mint amivel itt naponta szembesülök. Ha belegondolok, hogy dolgozhatnék, vagy lehetnék a tengeren... igen, talán este még hajóra kinézhetnék. Elfogyasztanám, a maradék ebédet a hajón, horgásznék egy sort. Dolgozni, onnan is belehet menni csak korán kell indulni, a csúcsforgalom előtt. ~
Gondolkodom el ismét, majd megrázom fejemet és inkább folytatom a Lasagne készítést. A tepsit ekkora már bevajaztam, és elhelyeztem benne az első házilag készített tészta lapot. Erre kerül rá egy adag frissen főzött makaróni szósz, amire előre bepácolt sonkát, gombát és vékonyra szeletelt cukkinit halmozok. A réteg tetejét gazdagon megszórom reszelt sajttal, majd ezt követően újabb réteget kezdek egészen addig még meg nem telik tepsi. A maradék alapanyagokból még gyorsan összerakok egy kisebbet, de ő nem kerül be egyenlőre a társa mellé.
avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 29

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Melissa Alexis Raven on Vas. Aug. 19, 2012 6:48 am

Úgy délután tájt ébredhettem fel. Igazából talán nem kellet volna a bulizást túlzásba vinni, de hát ha az ember dolgozik hétköznap hétvégére megérdemli azt a kis pihenőt. A telefonom órájára tekintettem, ami még csak délután fél hármat mutatott. Kicsit korábban keltem fel mint terveztem, de ez nem okoz gondot. Hamar kikászálódtam arcot mosni. Azt természetesen éreztem, hogy nincs valami hideg, sőt egyenesen forróság van. Jó, nem szokásom panaszkodni, és nem is fogok. Errefelé ez olyan megszokott időnek nevezhető. Töprengve a délutáni lakásnézésen mostam meg az arcomat. A hideg víz egészen jól esett és fel is ébresztet, bár nem mintha túlságosan fáradt lettem volna. Éhesnek nem éreztem magam, így nekiláttam készülődni, persze szépen lassan. Remélhetőleg fél óra elég lesz arra, hogy odaérjek, de azért szánok majd rá pár pluszpercet. Visszakecmeregtem a szekrényhez, majd előkaptam a számomra most éppen megfelelő cuccokat. Jó ez másnak inkább lett volna.. talán inkább ebbe nem megyek bele. Egy fekete szakadt nacit választottam a hozzá illő fekete koponyás övvel. A felső sima szintén szakadt, de minta nélküli enyhén szürkés toppal. alulra fekete fehérneműt húzok természetesen. A sort egy sima feketés bakancs zárja. Ezeket miután leellenőriztem mennyi időm maradt fel is vettem. A nyakamban lévő dögcédulát nem vettem le inkább a nyakamban hagytam most is. A hajamat, ami az alvásnak hála összekócolódott kifésültem. Másnak érdekesnek tűnhetett a kék alappal, amiben keveredik a fekete, fehér és a szőke. Hát nem éppen egy gyakori hajszín, de igazából nekem tetszett. Odasétáltam a telomhoz. Még maradt annyi időm, hogy magamhoz vegyem a két 9mm-esem. Azokat a két combomhoz erősítettem a pisztolytáska segítségével. Már majdnem mindennel megvoltam. Még a telom zsebre vágtam az esetleges telefonálók miatt illetve a cetlit amin a cím volt, majd a motoromhoz vettem az irányt. Jó volt kocsim is, de tekintve hogy odakint van legalább harminc fok ez praktikusabb megoldásnak tűnt. A kabátomra tekintettem, ami fel volt akasztva a közelben. Direkt volt itt hiszen általában itt távoztam a munkába menet így csak le kellet kapnom a fogasról, majd mehettem is. Jó talán túl meleg van, de azért ha kellene.. A két pisztoly mellett azért még eléggé védtelenek, sőt ha úgy vesszük alulöltözöttnek éreztem magam. Viszont nem kellene rögtön ráijesztenem a tulajra... Sóhajtottam. Felkaptam a kabátot a meleg ellenére, majd kinyitottam a garázs ajtaját és a mocira szálltam. Beindítottam, majd gázt adtam és máris száguldottam Palo Alto felé. Az út mázlimra az én javamra játszott, mert a forgalom sem volt rossz és nem kellett sehol sem megállnom illetve dugó sem volt. A neten talált címre pontosan négy előtt öt perccel érkeztem meg. leszálltam, majd megtámasztottam a motort és kivettem a zsebemből a cetlit. Elolvastam, majd a címet, majd az ajtóhoz mentem és minden teketória vagy gondolkodás nélkül bekopogtam.
avatar
Melissa Alexis Raven

Titulus : Specialista
Kor : 32

Hozzászólások száma : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Milo on Vas. Aug. 19, 2012 8:47 am

A sülő lasagna ínycsiklandozó illata tölti be helyiséget, amely azonban különböző nem elhanyagolható hőmérsékletű gőzökkel és gázokkal együtt érkezik. Ezek bizonyos szilárdnak nem nevezhető halmazállapotú anyagok, pedig pillanatok alatt betöltik az amúgy is meleg helyiséget, amely most már szó szerint egy izzasztókamrára kezd hasonlítani.
~ Egek ura! Oh, mond mi lesz még itt!? Esküszöm, ha nem esik eső héten se én eső táncot fogok járni, és csak azért is támasztok egy kisebb vihart. Na, jó erre talán nem lenne meg az erőm, de valahogy enyhítenem kéne ezen az átkozott időjáráson. ~
Gondolkodom el, majd az ablakokhoz lépek és sorra kitárom őket. Az így keletkező huzat részben orvosolja a problémámat, de távozó meleg helyébe kívülről újabb adag forró levegő érkezik. Szerencsére, a lasagna-t nem kell sokáig sütni, nem telik el félóra és már a második adag is sütőben van, miközben elődje már a konyhapulton ontja tovább a gyomorkorgató kipárolgásait. Negyven perc múlva pedig csak távoli emléke marad az egész főzési mizériának. A gondolataim is elcsitultak kissé, ami nem is csoda hiszen néhány percre sikerült megfeledkeznem, hogy én még vendéget várok. Azonban, nem pihenhetek a végtelenségig, az ablakokat a szellőztetés után be kell csukni, a légkondit be kell kapcsolni, az elfogadható hőmérséklet miatt és végül valami tisztességes ruhát is magamra kell kapnom.
~ Általában szeretem a pontosságot, de most igazán késhetne néhány percet. Egyszerűen semmire sincsen elég időm, és amúgy sincsen kedvem ehhez az egészhez. Hat éve nem éltem együtt senkivel, kivéve Madisonnal, vagy a Mirellával töltött napokat. Nem, hiszem hogy bárki sokáig elbírna engem viselni, vagy hogy én bárki mellett sokáig bírnám. ~
Jár tovább az agyam miközben gyorsan lezuhanyzom, majd bele bújok egy mostanában divatos halvány kék öltönynadrágba, és felveszem a hozzá legjobban illő fehér inget. Éppen végzek, mikor csöngetnek én pedig már nyitom is az ajtót, amely mögött a legfurcsább nő áll akit valaha láttam. Azt hiszem elmondhatom, hogy szinte bármilyen helyzetben uralkodni tudok magam felett. Nem ijedek meg harctól, a körülöttem vagy velem történő legváratlanabb dolgoktól, amikor azonban végig siklik ezen a nőn a tekintettem rögtön földbe gyökerezik a lábam és csak pár másodperc múlva vagyok képes értelmes cselekvésre.
- Öhm, üdvözlöm. A nevem Milo Battaglia. Ön az aki hirdetésemre jelentkezett ugye? Ha igen, akkor kérem fáradjon beljebb és megmutatom a lakást. -
Mondom, neki éppen csak egy árnyalatnyi zavarodottsággal a hangomban, és azt hiszem az arc mimikámat is sikerült tökéletesen nyugodtan tartani. Egy intéssel is jelzem, hogy beljebb mehet majd rögtön el is lépek az ajtóból, ami után feltárul előtte a lakás hatalmas központi tere. Részleteket, egyenlőre nem mondok még mindig teljesen hatással van rám, a lány égbe kiáltóan különleges megjelenése.
~ Na, nem! Ez meg mit keres itt? Én se vagyok folyton a jól öltözöttség minta képe, de azért van határa a jó ízlésnek is. Persze, nem szabad a külső alapján ítélni, de ebbe a lányba van valami amit eddig csak magamban és démonokban láttam. Ez egy ragadozó, csak éppen azt nem tudom, hogy milyen fajtából, és hogy honnan is veszem ezt. Talán, alkatához visszonyítottan túlzottan izmos lábak, és még kabát alól is tisztán kivehető izmos kar? Egyáltalán miért, hord valaki ballon kabátot, nyáron? Egyáltalán minek hord valaki ilyen kabátot Californiába? ~
Gondolkodom el hosszasan, miközben Melissa körbenézhet és felteheti kérdéseit. Én egyenlőre komolyabb cselekvésre képtelen vagyok, fel kell dolgoznom a gondolatot hogy elképzelhető hogy egy ilyen nővel kell együtt élnem.
avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 29

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Melissa Alexis Raven on Vas. Aug. 19, 2012 9:34 am

A kopogás után szinte rögtön ajtót nyit nekem egy férfi. Tulajdonképp a többi emberhez képest egész nyugodt arccal néz rám, vagy csupán jól álcázza azt a meglepett vagy ledöbbent arcot, amit másoktól szoktam kapni. Viszont az a némi idő, míg válaszol eléggé árulkodó, vagy csupán elbambult. Tulajdonképpen, még ha furcsa arcot is vágott volna, akkor sem lepődöm meg. Kaptam már elég furcsa arcokat, amikor lakást kerestem, de ő legalább nem csapta rám az ajtót, vagyis még. Egész normális ruhába van öltözve már az az alap viselethez hasonlítható, amit minden nap látok. próbálom jobban megnézni magamnak a pillanatnyi zavara alatt már csak azért is, hogy hátha többet tudok meg róla. Bár lehet, hogy a látszat csal, ezt azért nem zárom ki.
-Örülök, az én nevem Melissa. A második és a vezetéknevemet egyelőre feleslegesnek tartom hozzá mondani, de ha kíváncsi, akkor megkérdezi. -Természetesen én vagyok az illetve azt megköszönném-fejezem be a bemutatkozást, és a társalgást is majdnem egyszerre. A zavarodottságot észreveszem, bár talán képzelem mivel semmi más nem utalt rá. Jó inkább nem foglalkozom a dologgal tekintve hogy még nem rakott ki. Amikor int én belépek és körbetekintek a helységben. Így elsőre elég nagynak tűnik, bár amíg nem láttam addig nem ítélek. Lassan pásztázom végig a helységet minden apróbb részletet próbálva megfigyelni. Egy ideig nem törődök a dologgal, de utána rá tekintek. Valamin nagyon elgondolkodott az biztos. Éppen azon agyalnék hogy mi lehetett számára az első benyomás, de ekkor valami különleges illat csapja meg az orromat és igaz csak egy pillanatra, de arra tekintek amerről érzem. Utána nem törődök vele még azzal sem hogy egy picit hatással volt rám a dolog. Most vannak sokkal fontosabb dolgok is mint az evés. Közben jobban megnézem magamnak őt. Ahogy látom első ránézésre talán velem egykorú lehet, de mégsem. Nem igazán tudom megmondani, de az arcán lévő hegek azt mutatják, hogy nem csak napi, vagy heti gyúrásra jár. Van valami ami miatt ezeket szerezhette és azért még én is tudom, hogy csak úgy nem szerezhet ilyet valaki. Jó a katonaságot nem nézem ki belőle, esetleg megsérült valahol. rendőrnek sem mondanám, bár.. nem-nem. Valami más lehet, de nem tudom megmondani mi. Inkább nem kérdezek rá erre, elvégre az ő dolga. lehet csak valami balesetben szerezte akkor meg nem kellene felhoznom mert sok ember érzelgős típus.
- Miért keresel albérlőt?-kezdek el érdeklődni, hogy ne csak néma csendben álljunk itt. A kabátot természetesen még nem vettem le sőt nem nagyon tervezem, bár van egy sejtésem, hogy zavarja, de mi van ha leveszem és a fegyver jobban fogja. Jó megérteném talán ha nem lennék hozzászokva, de ez a fickó eléggé furcsa már most ahhoz, hogy ne tudjam eldönteni mit csinál. Jó azon kívül amit jelenleg tudok róla…
avatar
Melissa Alexis Raven

Titulus : Specialista
Kor : 32

Hozzászólások száma : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Milo on Vas. Aug. 19, 2012 4:16 pm

Az agytekerémvényeim kissé rozsdásan kezdenek el forogni, miután valamennyire sikerült magamhoz térnem a lány külseje okozta bénultságon. Szerencsére, ebből újdonsült ismerősnőm semmit se vesz észre, sőt kifejezetten úgy látszik hogy ő laz aki kettőnk közül jobban meg van lepődve.
~ Hm, miért néz rám ilyen furcsán? A sebhelyeim vagy az öltözködésem teszi? Esetleg, őt is a helyzet groteszksége fogta meg? Hiszen, micsoda szürreális helyzet a miénk. Az élő ellentétek váratlan találkozása, a cselekmény új szálakkal bonyolódik tovább.... Nem, ez itt nem Clarkson professzor irodalom előadása, ha nem a valóság. Túlzottan, bámulta sebhelyeimet, hogy a helyzet iróniája fogja meg. A meglepődöttsége is valószínűleg annak köszönhető, hogy nem pont ilyen reakcióra számított. Mások, talán szintén hasonlóan gondolkodtak és vagy az öltözködése vagy a kisugárzása megriasztotta őket. ~
Fut át az agyamon a gondolat, miközben a lány lassan leveszi rólam a tekintetét és végre körbe néz a lakásomba. Ekkor talán meg meg kellene szólalnom, vagy mondani neki valamit, de a kérdései elmaradnak ezért inkább csöndben várom a fejleményeket.
~ Lehet hogy ők durvábban elküldték, és az én reakcióm még enyhének számít. Arra nem gondolok, hogy a viselkedésemet abnormálisnak, vagy erősnek ítélné meg és azért viselkedik így. Ha sértőnek találná már lehet hogy letámadott volna. Ebben, teljesen biztosnak érzem magamat, a kérdés hogy mi lakozik még benne. ~
Fut, át az agyamon a gondolat, majd újra végig hordozom rajta tekintettem és megpróbálom úgy elemezni őt, hogy háttérbe szorítom az első benyomásokat.
~ Nem is annyira csúnya..... ~
Kezdenék bele, erre már nem maradt időm. Hamarosan kapom is az első kérdést, amire igyekszem rögtön válaszolni is.
- Nem régiben vettem ezt az ingatlant, és hitelemet szeretném az albérlet díjával törleszteni. Egyként eddig hogy tetszik amit lát? -
Válaszolom neki kurtán, majd becsukom a nyitva felejtett ajtót, és körbe mutattok a helyiségben. Persze, itt már alig ha van bármi amit láthatott, ezért inkább tovább terelem a beszélgetést.
- A szobája, egyébként a jobb oldali kisebb szoba lenne. A fürdő rögtön itt van szembe. Velem, nem kell osztoznia, mert nekem van sajátom, ami közvetlen a hálóból nyílik. Vendégeket, nem gyakran szoktam fogadni és azt hiszem alig ha fogom zavarni. Reggel korán megyek elvégezni a feladataimat, és ha itthon vagyok is főleg csak dolgozni, vagy tanulni szoktam. Hétvégéket jellemzően Nort Beach-n töltöm. Ha nincsen túlzottan hideg vagy sok dolgom, akkor hajómon alszom, és egyáltalán nem jövök haza vasárnapig. A bérleti díj ezerötszáz dollár minden hó hatodikáig kérném befizetni, a rezsit felesbe fizetjük. Mivel, ez egy elég magas ár, ezért csak egy havi kauciót kérek, és ez egy nagyon kedvező ajánlat ezen a környéken. -
Hadarom el neki gyorsan a szokásos szöveget majd reménykedve várom a reakcióját. Igaz, még magam sem tudom, hogy képes lennék.e ezzel a nőszeméllyel összebútorozni.
avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 29

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Melissa Alexis Raven on Hétf. Aug. 20, 2012 8:57 am

Nem hagy nyugodni az hogy vajon mivel foglalkozhat. Igaz nem akarok kutakodni, vagy kérdezősködni, de azért érdekel annak a sebhelynek a háttere. Ugyan nem tekintek rá miközben ezen gondolkodom, mivel lehet már túlzóan tolakodásnak venné, hogy ennyit nézem őt. Bár mifelénk a katonaságban alap dolog volt, hogy a felettesed az arcodba ordít a lehető legkisebb emberek közötti távolságot sem hagyva meg neked. De az ezen való gondolkodással inkább felhagyok és azon gondolkodom, hogy meg éri-e nekem ide költözni.Oké, hogy kéne valami… normális lakást keresnem csak azért mégis valamiféle együtt létnek nevezhető az albérlet. Viszont egyedül sem kellene laknom tekintve az enyhe paranoiámat, bár ez nem feltétlen tűnik el attól, hogy más is van itt. Sőt lehetséges, hogy rá is irányulhat. Felé fordulok, amikor a válaszokat kapom. Elgondolkodtató mégis egyszerű kérdést ad amire szinte rögtön tudnék válaszolni, de a hatás kedvéért kissé elgondolkodó arcot vágok.
-Eddig minden, hogy úgy mondjam tökéletes-felelek a kérdésére és újra végigtekintek a helységen, majd ezután figyelem bár kissé még furcsállva, talán picit várva is az elküldéshez hasonló reakciókat. De a beszélgetést úgy látszik ő kezdeményezi így hát türelmesen végighallgatom a mondandóját ami olyan tipikus szöveg. Ahelyett, hogy a szobáról kérdezősködnék inkább a lényegre térek.
-Mivel foglalkozik? Mármint mi a munkája?-érdeklődöm és figyelem a reakcióját, hogy mit lép erre. A hajóval kapcsolatban ejtett mondatára azért figyelek hátha fontos lesz még.
-Igen tényleg eléggé kedvezőnek tartom az ajánlatát -mondom hozzá hogy azért az alapnál maradjunk, hiszen elvileg lakást keresni jöttem ide nem trécselni. Természetesen reá pillantok, majd megnézem jobban a helységeket. a kabátomtól egyenlőre még nem szabadulok meg, de azért kissé melegem van így csak kikötöm ami összefogja, de nem veszem le. A szobába, a konyhába és a fürdőbe is benézek, de az övébe nem.- Amúgy tekintve a helyet illetve a házat ez tényleg nagyon is kedvező... -teszem hozzá most hogy körbenéztem. – És egy kérdés ha nem zavarja akkor-mondom majd egyenesen rá tekintek -Milyen hajója van?- érdeklődőm látható érdeklődéssel ezen a téren. Ha úgy vesszük képes lennék még egy sima semmivel sem felszerelt helyen is elélni napokig, így a ház annyira nem zavar inkább az, hogy milyen emberrel lakok majd. De ezt némi puhatolózással talán ki tudom szedni belőle, ha nem jön rá. Ám ha mégis akkor talán sima érdeklődésnek tűnhet neki. Ha már együtt kel élnem vele akkor talán tudnom is kéne róla egy s mást. Az egyetemmel kapcsolatban is érdeklődni akarok, de ezt későbbre halasztom. Egyenlőre ennyi elég lesz, vagy inkább jobb ha kitérek erre is.
- Gondolom a Stanfordra jársz ugye?-kérdezek rá végül némi töprengés után.- Ha igen akkor milyen szakra jársz?-kérdezősködöm tovább, de az gondolom már biztosan tudja hogy miért.

avatar
Melissa Alexis Raven

Titulus : Specialista
Kor : 32

Hozzászólások száma : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Milo on Hétf. Aug. 20, 2012 12:54 pm

A lány továbbra se nagyon érdeklődik a lakás után, akár hogyan is próbálom a lényegre terelni a szót. Sőt, újabb kérdéseket tesz fel nekem, ami miatt inkább kezdem egy kihallgatáson érezni magamat. Nem csak-e miatt érzem azonban magamat kényelmetlenül, ha nem azért is mert Melissa hála kezdeti megdöbbenésemnek fényévekkel előttem jár. Én még mindig nem jutottam oda hogy tisztességesen végig mérjem, még ő már konkrét információkkal rendelkezik rólam, és ez tovább tágítja a lehetőségeit.
- Szoftver fejlesztéssel és értékesítéssel foglalkozom. Egy nagy informatikai konszern alkalmazásában állok szilícium völgyben. -
Mondom továbbra is magázódva, és nem törődve azzal hogy már is tegez. Ezt követően kihasználva a pár másodpercnyi szünetet újra végig mérem őt és megpróbálom összerakni magamban azt a keveset amit tudok.
~ Lássuk csak mit tudunk eddig róla. Állítólag diák ami rendbe is van, hiszen nagyjából velem egy idős vagy esetleg kicsit fiatalabb. Az izmos testalkata miatt szinte biztos hogy keményen sportol valamit, de alig ha komolyan. Ilyen, kinézettel nem lehet sport ösztöndíjas, és egészen biztosan új itt vagy nem valami szorgos. Soha, se láttam egyik nagyobb könyvtár közelében. Persze, lehet hogy nem is tanulás riasztja, ha nem szimplán csak másik egyetemről jött át. Esetleg, szimplán csak most lesz elsős, vagy ezek keveréke. Amúgy se ismerhetem a több ezer diák mindegyikét, de őt biztos vagyok benne hogy nem felejtettem volna el. ~
Gondolkodom el, miközben folytatom a megfigyelését. A nyakában, ekkor tűnik fel valami nyaklánc féleség, amiről csak hamar felismerem a dögcédulát.
~ Biztosan, csak valami nyaklánc..... ~
Fut át az agyamon gondolat, de még a végére se érek amikor egyszer csak szétnyílik a kabátja és feltűnik a combjaira erősített pisztolyok markolata.
~ Mi, a franc? Ez csak nem valami fajta csapda? A ház mágikus védelme, még nincsen készen , könnyen lehetne akár egy démon is. Azt hiszem túlzottan bízok saját erőmben, és azt hittem még nem derítették ki hol lakom. ~
Folytatom, a megkezdett gondolat füzért, majd néhány lépést hátrálok, miközben a fejemben különböző támadó igézeteket sorakoztatótok fel. Egyenlőre, nem teszek semmi fenyegetőt, csak szavaimat szegezem neki.
- Mit keres magánál két fegyver is? Mondja, biztosan a lakásért jött és nem azért hogy kiraboljon? Maga valami katona, vagy bérgyilkos? -
Hallatszik az erős mély hangom, amely általában nyugodt most azonban az ijedtség apró jelei fedezhetőek fel benne. A hajós kérdésre, vagy a lány tovább dolgaira nem reagálok, most csak az érdekel, hogy megtudjam kivel is állok szemben.
avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 29

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Melissa Alexis Raven on Hétf. Aug. 20, 2012 1:48 pm

Várok a válaszaira ám eléggé meglep amit mond. Jó azt kinéztem belőle, hogy ért a gépekhez meg az ilyen kütyükhöz, de azt nem hogy programozó lenne. Ám azthiszem talán az lepett meg, hogy nem erre számítottam. Vagy errefelé minden programozó pasi sebhelyes? Tisztára ironikusan jött ki ez az egész, de inkább magamban tartottam a konkrét kérdést a hegre.
-Akkor értesz az elektronikai cuccokhoz gondolom-adok rá egy válasz féle mondatot, de tulajdonképpen nem túlzottan érdekel ez a téma. Csupán van valami amit titkol, vagy talán nem, csupán én nem kérdezek rá. Mindegy nem fogom nyíltan megkérdezni még jó ideig így ezt a témát jobbnak látom hanyagolni. Ezután jó ideig mind a ketten csendben vagyunk, és a másikat méregetjük. Egész jó szórakozás is lehetne, sőt egész nap is el lehetne ezzel szórakozni, de nem sok értelme van. Az ember kinézetéről még nem lehet megállapítani hogy mi az igazi foglalkozása, vagy mit szeret és mit nem. Igaz az általában közrejátszik ha például valami stílust kedvel. Ezt például magamról is elmondhatnám ha akarnám. Ezután azt veszem észre hogy elkezd hátrálni ami egy újabb meglepődött arckifejezést vált ki előlem, de hamar rájövök, hogy csupán úgy reagált rám mint sokan mások. Szóval, vagy észrevette a stukkereket vagy csupán ez ilyen hirtelen reakció tőle. Nem tudom megmondani pontosan, de a hátrálása annyit vált ki belőlem, hogy kis híján a pisztolytáskához nyúlok, de csak mert a hirtelen hátrálása kissé gyorsabban történt mint vártam. Vagy nem voltam elég figyelmes amikor megmozdult. Pedig általában éber vagyok, de ez kicsit gyors volt még tőle is. Végül elengedem az izmaimat a kezemben és csupán figyelem őt. A kérdéseire szinte kedvem támad nevetni. Már megszokhattam volna, hogy így reagálnak az emberek, de egészen mókásnak szoktam tartani. Ugyan nem mosolyodok el de magamban azért viccesnek tartom már a magam részéről a helyzetet. Megadóan megemelem a kezeim, majd újra leengedem őket- Nem vagyok tolvaj…-mondom higgadtan ejtve ki a szavakat és várva, az esetleges támadó reakcióit.- Katona csak voltam és nem bérgyilkos sem vagyok- folytatom a felhozott beszélgetést amibe belekezdett. Ahhoz képest ,hogy eddig egészen tűrte a kinézetemet most kissé ijedt a hangja. Várok még egy kicsit amíg ha lehet rájön, hogy nem akarom bántani őt, majd azon gondolkodom, hogy lépjek-e felé egyet, de talán azt hinné hogy bántanám ezért ott maradok ahol megálltam és nézek rá.- Tényleg nem akarlak bántani, sem semmi ilyesmi. Meg is mutathatom, van rájuk engedélyem is ha érdekel…-mondom még mindig tartva a türelmes és higgadt hangszínt, de le nem véve róla a szemem. Még a végén magának árt, ha megijesztem, legalábbis ebben a helyzetben ki tudja hogy lép fel ellenem...
avatar
Melissa Alexis Raven

Titulus : Specialista
Kor : 32

Hozzászólások száma : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Milo on Hétf. Aug. 20, 2012 3:06 pm

A rossz előérzet amely azóta gyötör mióta, a lány belépett házba most mint akár csak ha valami túltöltött buborék robban szét a lelkemben. Ez a buborék pedig félelemmel van töltve, amely most a jól ismert hidegséggel árad szét a lelkemben. A helyzet azonban innentől már korántsem szokatlan, a mások számára bénító ijedtség szinte egy pillanat alatt szűnik meg, majd mint ha csak egy másik személy jönne elő belőlem mosolyra húzódik az arcom. Igazi vérfagyasztó már-már vigyorba csapó torz mosolyba, amelyet csak a nagyragadozók engedhetnek meg maguknak és én végső soron az vagyok.
~ Értem, szóval sikerült megint túl reagálnom a helyzetet. Igaz, nem értem hogy miért kell valakinek ennyi fegyver albérletnézőbe. Mondjuk, az már messziről látszott hogy nem százas teljesen a csaj. Mi van ha összeköltözünk, és ide hozza a többi játékszerét? A démonokat távol tudom tartani ettől a háztömbtől de a golyó és robbanás álló még én se vagyok. Ezzel duplán veszélybe lenne ő is, és én is. Ugyan akkor végre találtam kettőnk között egy hasonlóságot, hiszen valamilyen szinten mind a ketten harcosok vagyunk. ~
Gondolkodom, el miközben szinte hallom a fejemben üvöltő harcos társát üdvözlő szellemet és egész testem bizseregni kezd. Néhány pillanatra, kifejezetten úgy érzem, hogy tényleg nem én vagyok önmagam, és nem csak illúzió amit kívülre mutattok az egész változás.
- Tévedés! -
Kezdem el lassan, mint egy felvezetésképpen miközben az arcom fokozatosan felveszi azokat a vonásait. Így már a legkevésbé se tűnök ragadozónak, sőt inkább egy ártalmatlan durván faragott szoborhoz hasonlíthatok.
- Nem, értek az elektronikához különösebben. Informatikus – Könyvtáros diplomám van, és a biofizika volt a minorom. Jelenleg második évemet fogom kezdeni az orvosin, és igen Stanfordra járok immáron hatodik éve. -
Fejezem be az egyetemes témát, és kihúzom magam így némileg a lány felé magasodom, ami most kifejezetten jól eső érzésekkel tölt el. Közben, a lasagne amiről eddig megfeledkeztem, újra hallat magáról. Az általa sugárzott mennyei illatokra ugyan személyesen nem tudok, figyelni a gyomrom azonban hangos korgással válaszol neki, én pedig megszédülök egy kicsit.
~ Talán, ennem kellene valamit és a lányt is igazán meghívhatnám. Nagyon sok tisztázandó részlet van, amit meg kell beszélni, és talán végre összejön ez -az albérlet dolog. Persze, a dolgok nem ilyen egyszerűek hiszen már nem látom hogy itt valami nem stimmel. Katona volt, és most fejvadász, de még is egyetemre jár? Ez elég furának hangzik, és szeretnék tisztán látni hogy pontosan minek is megyek bele. ~
Kezdek bele egy újabb gondolat menetbe, majd hátrálás helyett egy lépést teszek felé, sőt még szemébe is nézek ami ez idáig valamiért elmaradt.
- Egyébként, nem vagy éhes? Van, egy nagy és egy kisebb tepsi lasagne-m. A Battaglia férfiak és nők több generációja tökéletesítette. A szokásos darált húsos szósz, és besamelmártás mellett a tészta lapok közé gomba, cukkini, valamint sonka lapok kerültek. Minden réteg között négyféle sajtból álló keverék található. A tésztát is magam készítettem, valamint szárítottam és persze minden házias alapanyagokból van, Ilyet nem hogy boltban, de még étteremben se kapsz az egyszer biztos. -
Mondom, neki majd kihúzok neki egy helyet az asztalnál és ha igent mond akkor tányért, evőeszközöket majd végül a nagyobbik tepsit is idehozom.
- Most pedig maga jön. Ha már tetszik a lakás és elképzelhető hogy kibérelné a másik szobát, akkor értelemszerűen szeretném jobban megismerné. Hány éves? Nem, úgy volt hogy egyetemista? Igen, szeretném látni az engedélyeket is. Ja, és a házzal kapcsolatban is felkellene tennie a kérdéseit- Eddig, szinte csak utánam érdeklődött. -
Terelem, a szót a normális témák felé, majd ha minden jól ment idáig felszeletelem, a hatalmas adag finomságot.
avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 29

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Melissa Alexis Raven on Kedd Aug. 21, 2012 12:02 pm

Kissé meglepetten figyelem a félelemből kialakuló enyhén durva reakcióját, de nem hátrálok el tőle. Nem mondanám, hogy nem ijesztő tekintve az a mosoly nem volt valami… barátságos. Talán ez a megfelelő szó erre, de azért lehet lenne jobb megfelelője is. Várok egy kis időt értetlenül, de azért minden egyes mozdulatát, ami észrevehető megfigyelek. Nem tudom most mit higgyek. Nem számítottam erre a hirtelen félelemből alakuló enyhén is szólva még számomra is ijesztő viselkedésre. A megszólalására kissé megremegek, majd értetlen arckifejezéssel nézek rá. Tulajdonképpen én ezt most minek vegyem? Az egyik pillanatban fél a másodikban valami ijesztő módon néz a harmadikban már tévedésnek vallja az egészet. Minden egyes másodperc ami eltelik perceknek tűnik, de azt sem tudom mit válaszoljak. Nem is próbálom leplezni a meglepettségem, sőt azt sem hogy pár pillanatra talán őrültnek néztem. A kezem azért a pisztolytáska közelében marad egy ideig.. Már komolyan nem tudom én sem, hogy mit higgyek róla. Nem szokásuk az embereknek csak úgy ilyen arcokat vágni… Ezután meg mintha mi sem történt volna arról kezd nekem papolni hogy informatikus. Komolyan kellene valami kézikönyv ehhez a sráchoz. Megpróbálom rendezni az arckifejezésem ami körülbelül az értetlen és eléggé zavarodott keveréke. És talán azt is látni lehet, hogy őrültnek tartottam egy két másodperc erejéig.
- É..értem….- mondom és veszek egy mély levegőt mikor végre sikerül rendeznem az arckifejezésemet. Azt már tudom, hogy nem csak egy sima informatikus. Valami rejtőzik még itt a háttérben és az nem lehet valami fényes dolog. Még a végén kiderül, hogy valami szektának a tagja vagy esetleg nem egy kellemes társaság tagja. Most már komolyan mindent ki tudnék nézni belőle annak ellenére, hogy elsőre nem tűnik annyira furcsának. Kissé érdekesnek tartom a helyzetet tekintve hogy nekem sem szokásom meglepődni dolgokon, de ez a helyzet eléggé új dolgokat mutatott számomra. Amíg nem hozta fel meg is feledkeztem az éhségről, de azért a gyomrom nem így volt a helyzettel és szívesen hallatott volna magáról.
-Akkor elég sok időt tölthetsz a konyhában és feltételezem, szeretsz főzni-válaszolok neki, de még nem a kérdésére. Mivel meghívott így gondolkodás nélkül mondom -Hát ha már így felhoztad az vagyok-mondom őszintén és leülök, majd figyelem ahogy sürgölődik, de még mindig az előbb történteken töprengek. Vajon mi volt az a mosoly? Miért viselkedett ilyen furcsán. Végül újra kérdezősködni kezd mielőtt tovább agyalhatnék rajta.
- Nos igen eddig azon gondolkodom, hogy kibérelem, de nem gondolod, hogy tolakodás a koromat kérdezni-engedek meg magamnak egy kis pimaszságot- Na de a viccet félretéve-mondom és rá szegezem a tekintetem- huszonhét éves vagyok és egyetemista leszek vagy talán már annak számítok, ha úgy vesszük. De azért most nem fogom a szó szoros értelmében elregélni a múltamat, de egy két lényegesebb dolgot ha gondolod megemlíthetek belőle. -itt elgondolkodom egy picit.- Azthiszem elmondom ami eszembe jut ha ez így jó. Nos… A szüleimmel éltem míg egy repülős balesetben meg nem haltak, így a nagyapámhoz kerültem aki katona és nála nevelkedtem. Megtanított egy két dolgot amiért hálás vagyok neki. Tizennyolc éves korom után beléptem a seregbe ahol úgy hét évet húztam le , majd eljöttem onnan és most itt vagyok- mondom neki, majd elnézek felőle a kabátomhoz amiből kiszedem az engedélyemet. Az utolsó mondatára sem adok választ elvégre igaz, amit mond. - Úgy hiszem ami a házzal kapcsolatban érdekelt engem azt elmagyaráztad és meg is mutattad így nem hiszem, hogy egyéb kérdéseket kel feltennem róla.- fejezem be a társalgás e részét, majd odanyújtom neki az engedélyemet, hogy megnézhesse, majd ezután természetesen veszek a felkínált ételből, majd elhelyezkedem a széken normálisan és nekilátok az étel elfogyasztásának. Közben elgondolkodva várok arra mit szól majd.
- Nos eszembe jutott mit kérdezhetnék, de ennek semmi köze újra a lakáshoz, ám ha én meséltem magamról akkor miért ne kérdezhetnék én is még. Engem annak a sebhelynek a keletkezése az ami érdekel, ha őszinte szeretnék lenni…- teszek fel egy kérdés féle mondatot neki. Igazából a házról nem jut eszembe semmi, bármennyire is gondolkodok. Nekem elég ha nagyjából egyedül leszek, és lakható. Nem szeretem a túlzott luxust amúgy sem ezért ez a hely megfelel, bár talán túlzottan is modernnek számít. Ám ez nem probléma tekintve az árat és a környéket ahol van.
avatar
Melissa Alexis Raven

Titulus : Specialista
Kor : 32

Hozzászólások száma : 6

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Milo on Szomb. Aug. 25, 2012 12:01 pm

A lány minden fajta felesleges udvariaskodás és szabadkozás nélkül helyet foglal az asztalnál. Ezt követően annak rendje módja szerint, hozzá lát hogy elfogyasztja a tányérjára rakott kellemes hőmérsékletű tészta darabbot. A vendég kiszolgálása után, én is hozzálátok az evéshez, de alig néhány falat múlva hirtelen görcsbe rándul a gyomrom és újra megszállja a testemet az a fajta bénult zavartság, amely beszélgetésünk kezdetén. Most ugyan is újdonsült ismerősöm kezd el mesélni magáról, de az ő szavaiban nyoma sincsen visszafogottságnak, sőt legtárgyilagosabb kijelentő mondatban közli hogy árva.
~ Magasságos szellemek! Ennyire érzéketlené tette volna a katonaság az emberi érzelmekre? Ha én szüleim meghalnának, én biztosan nem tudnék így beszélni róluk vagy legalábbis nem mesélnék róla ennyire nyíltan. Jó nem vagyok egy érzelgős típus, nem vagyok se apuci, se anyuci kedvence, de akkor is megviselne. Még az is lehet hogy kiborulnék, bár az se igazán szokásom. Mindegy, ebbe még belegondolni se akarok. A szüleim ha nem is tökéletes emberek, vagy nem tudják jól megszervezni az életüket, de senki se tökéletes. Belőlem és bátyámból is embert neveltek és bármikor számíthatom rájuk, ennél többet pedig nem remélhet az ember a családjától. ~
Gondolkodom el, miközben tovább hallgatom a lányt, de tőlem szokatlan módon nem igazán tudok rá figyelni. A fejembe pörgő gondolatok, a szüleim halálának távoli gondolata annyira lefoglal hogy csak akkor eszmélek fel amikor elhangzik a kérdése. Minden más, csupán csak távoli, elmosódott hangként jutnak el hozzám.
- A sebhelyet egy barátom védelmezése során szereztem, és a figyelmetlenségemnek köszönhetem. Semmi különös története nincsen, ebbe a mai világba sajnos már természetesnek számít, ha valakit megtámadnak. Persze, ezt te jobban tudod hiszen nyilván sokkalta rosszabb helyeken jártál és több fogalmad lehet világ sötét oldaláról. -
Mondom neki véglegesen megállapodva a tegezésnél. Eddig nem volt kialakulva közöttünk, hogy melyiket is használjuk, Ő inkább tegezett, én inkább magáztam de a jövendő lakótársamat még se magázhatom a végtelenségig.
~ Hm, az előbbi gondolat menetem kissé téves volt. Lehet, hogy ismeri a világ sötétebb oldalát, de az csak a sötétség egy része. A démonok, és a boszorkányok harcáról alig ha lehet fogalma. Lehet, hogy meg kéne említenem hogy indián sámán vagyok. Ő gondolom, valami republikánus katona családból származik és ez lehet hogy nem tetszene neki. ~
Gondolkodom el megint, majd nagy nehezen összeszedem magamat és folytatom az evést amit a gyomrom már amúgy is hevesen követelt.
- Egyébként hogy ízlik? Nem tudom mondtam-e már, de nagyon szeretek főzni és ha itt laknál mindig lenne valami finomság neked a hűtőben. -
Hallatszik a hangom két falat között. Kicsit próbálom manipulálni a lakás kivevése felé, miközben terelem a témát a sebhelyem felől.
- Lehet egy indiszkrét kérdésem? Te vallásos vagy? Tudod, én a San Francisco-i indián közösség egyik vallási vagyok. Emiatt naponta imádkozom és meditálok, valamint néha különös emberek fognak megjelenni hogy segítségemet kérjék. Még nincs kész az orvosságos kunyhóm vagy ha télen nagyon hideg van csak itt tudom fogadni őket. Ez persze csak átmeneti dolog, mint mondtam nem szeretek embereket fogadni. -
Folytatom egy újabb témával a beszélgetést, majd felállok és hozok egy kis cukros üdítőt a hűtőből.
- Kérsz? -
Kérdezem tőle, majd ha igent mondott akkor töltök neki egy pohár üdítőt és várom hogy mit is fog nekem válaszolni

avatar
Milo
Boszorka
Boszorka

Titulus : Képesség rabló
Kor : 29

Hozzászólások száma : 148

Vissza az elejére Go down

Re: Milo lakása

Témanyitás  Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.